Hiteles-e a közvéleménykutatás, mely szerint az erdélyi magyarok 96%-a a Fideszt támogatja? Utánajártam
A kutatás reprezentatív és valós voltával kapcsolatos kételyeimet sem a készítő, sem a megrendelő nem tudta eloszlatni
A Magyar Nemzet 2025. június 11-én, azaz tegnap egy közelmúltban, állítólag a „tihanyi beszéd” után végzett erdélyi közvéleménykutatás adataira hivatkozva tényként szögezte le, hogy a Fidesz támogatottsága Erdélyben 96%-os. A fideszes média, azaz egyebek mellett a Demokrata, a Pesti srácok, a Mandiner és a Híradó a Magyar Nemzet cikkére hivatkozva mindezt pillanatok alatt ugyancsak átvette, hangsúlyozva természetesen az írás címben is rögzített fő üzenetet, hogy Magyar Péter Erdélyben csúfosan leszerepelt, megbukott. Mivel a 96%-os kutatási eredmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte kivétel nélkül minden politikailag aktív erdélyi magyar Orbánra és a Fidesz-KDNP-re szavazna, ha e hét vasárnap lennének a magyar parlamenti választások, és a Fidesz-KDNP nemhogy gyengült volna, hanem inkább erősödött a korábbiakhoz képest Erdélyben az elmúlt hetek történései ellenére, a hírt legalábbis kételkedve fogadtam. Kíváncsi voltam, mennyire lehet reprezentatív az a közvéleménykutatás, amely ilyen eredményt hoz a tihanyi beszéd egy korábbi írásomban már bemutatott rendkívül negatív erdélyi visszhangja után, ezért feltettem a kutatás reprezentatív voltára vonatkozó kérdéseimet a kutatás készítőinek és megrendelőjének. Lássuk, milyen válaszokat kaptam.
“Sem a kutatás módszertanát, sem az abban feltett kérdéseket nem mutatta be a nemzetes elemző, ezért én kellett utánajárjak a valóságnak”
Mivel Orbán tihanyi beszédének erdélyi visszhangja a Fidesz számára egyáltalán nem volt kedvező, hiszen a miniszterelnök Simiont méltató és őt potenciális partnernek tekintő szavaira az erdélyi magyarság jelentős része döbbenten vagy felháborodva reagált, furcsának tűnt azt olvasni egy közvéleménykutatásra hivatkozva, hogy a Fidesz támogatottsága azóta nemhogy csökkent volna, hanem például a 2022-es választásokhoz képest inkább növekedést mutat.

A Magyar Nemzet által bemutatott közvéleménykutatás valóságos voltával és hitelességével kapcsolatos kételyeimet tovább erősítette, hogy az újságírói szokásokkal ellentétben az „elemzésben” nem lett bemutatva a kutatás módszertana, a megkérdezettek száma, a feltett kérdések szövege és jellege, valamint a módszertanból és a megkérdezettek számából eredően feltételezhető hibahatár, melyen belül reálisnak tekinthetjük az eredményeket. Mivel a magyar nemzetes újságíró – aki a cikkét a nevével nem vállalta, azaz akinek valós személyét jótékony homály fedi – írását egyrészt a 2022-es levélszavazások eredményével illusztrálta, másrészt forrásának linkje sem a valós kutatásra, hanem csak a kolozsvári közvéleménykutató cég, a SoDiSo Research honlapjára mutatott, láttam, hogy a reprezentatív voltával kapcsolatos kérdéseknek magam kell utánajárjak.
“Barna Gergő, a SoDiSo vezető elemzője zavarba jött a kérdéseimtől, és nem oszlatta el a kutatás reprezentatív voltával kapcsolatos kételyeimet”
Felhívtam ezért telefonon a SoDiSo Research szociológus végzettségű vezető kutatóját, a kolozsvári Barna Gergőt, és megkérdeztem tőle, hogy milyen módszertan szerint, hány ember megkérdezésével és milyen adatbázisból dolgozva végezte el ezt a kutatást. Nem rejtettem véka alá abbéli szándékomat se, hogy mindezt szeretném részleteiben bemutatni. A kérdéseimtől Barna Gergő finoman szólva zavarba jött, és a kutatás pontos időpontjára sem tudott vagy nem akart válaszolni. Azt elismerte, hogy a közvéleménykutatás eredményeit ő maga, azaz egyedül ő (!) összegezte, és legalább abban az elvi kérdésben egyetértettünk, hogy egy ilyen jellegű felmérés eredményeit akkor lehet egész Erdélyre vonatkozóan helytállónak tekinteni, ha kellő számú és megfelelő módon kiválasztott, lehetőleg a teljes erdélyi magyar társadalmat reprezentáló népesség megkérdezésével és megfelelő kérdések feltételével zajlik. A kérdéseimre azonban nem akart és hallhatóan nem igazán tudott válaszolni, és végül annyit felelt, hogy nem áll módjában a rendelkezésemre bocsátani a kutatási anyagot, hiszen azt csak a megrendelő teheti meg. Mivel a Magyar Nemzet az „elemzésében” azt sem árulta el, hogy ki a megrendelő, én erre is rákérdeztem. Gergő megmondta, hogy az Eurotrans alapítvány kérte fel a közvéleménykutatásra, s szerinte ők majd minden kérdésemre válaszolni tudnak.
“Részletes kérdéseimre a kutatást megrendelő Eurotrans Alapítvány sem tudott megnyugtató választ adni”
Barna Gergő útmutatásának megfelelően megkerestem tehát az Eurotrans alapítványt. A sokak által az RMDSZ és a Fidesz házi alapítványának tartott, egész Erdélyt behálózó és dinamikusan növekedő, jelenleg már 103 alkalmazottat foglalkoztat alapítvány központi koordinációs irodája ugyancsak Kolozsvárott található, a René Descartes utca 18 szám alatt. Az alapítvány irodavezetője rendkívül kedvesen és előzékenyen fogadta megkeresésemet. Elmondtam neki, hogy minderre azért vagyok kíváncsi, mert a Magyar Nemzet elemzéséből nem derülnek ki azok az alapvető információk a közvéleménykutatásról, melyek szükségesek lennének annak megfelelő értékeléséhez. Nem tagadta a közvéleménykutatás Eurotrans általi megrendelését, ám annak anyagát ő sem bocsátotta a rendelkezésemre, s arra kért, hogy a módszertannal kapcsolatos kérdéseimet tegyem fel egy elektronikus úton küldött levélben írva, hogy azokra részletes választ adhassanak. Kérésének megfelelően a következő kérdéseket küldtem el az Eurotrans alapítványnak:
„Kedves irodavezető!
A Barna Gergővel és Önnel telefonon megbeszélteknek megfelelően kérem, hogy küldje el számomra az erdélyi magyarság politikai preferenciáiról és szavazási hajlandóságáról készített legújabb SoDiSo közvéleménykutatással kapcsolatos adatokat, elsősorban a következőket:
- Milyen módszertan szerint készült a kutatás?
- Pontosan mikor és hány fő megkérdezésével készült a közvéleménykutatás?
- Milyen adatbázisból dolgoztak?
- A megkérdezettek milyen mértékben reprezentálták az erdélyi és romániai magyarságot, azaz:
- Mekkora hányaduk volt értelmiségi;
- Hányan voltak közülük alkalmazottak;
- Mennyi volt a megkérdezettek közt az erdélyi gazdálkodó; és
- Mely korosztályból hányan lettek bevonva a kutatásba?
- Erdély mely régióit vizsgálták? Székelyföld - azon belül Udvarhelyszék, Csíkszék, Gyergyószék, Marosszék, Aranyosszék, stb - ; Kalotaszeg, Partium, Szilágyság, Mezőség?
- Mekkora arányban szerepelt a megkérdezettek közt a városi és a falusi népesség?
- Hányan voltak a megkérdezettek közt nagyvárosiak, azaz kolozsváriak, nagyváradiak, marosvásárhelyiek, stb. és mennyien voltak a falusiak?
-Mekkora arányban kérdezték a szórványban élőket (Mezőség, Máramaros, Arad, Temesvár, Nagyszeben, stb.) és mekkora arányban a tömbmagyarság tagjait?
- Hány kérdést és konkrétan milyen kérdéseket tettek fel a megkérdezetteknek, mit kérdeztek tőlük?
- Melyik kérdésre mennyien válaszoltak, és hogyan?
- Voltak-e skálázásos (egytől tízig, stb.) választ igénylő kérdések? Ha igen, melyek?
- Hogyan kérdeztek rá pontosan az egyes politikai pártok és politikusok népszerűségére és elutasítottságára?
- Kérem, mutassák be, mely kérdésre hányan és hogyan válaszoltak.
- Milyen módszertan szerint értékelték a válaszokat?
A kutatás eredményeit a válaszok tükrében a (2) Magyarkodó Substack | Substack oldalamon fogom bemutatni.
Köszönettel és tisztelettel, mielőbbi pontos és érdemi válaszaiban bízva:
Dr. Kékesi Raymund”
Néhány órával később némi telefonos sürgetés eredményeként a korábbi ígéretek ellenére mindössze a következő választ kaptam:
„Tisztelt Dr. Kékesi Raymund!
Köszönjük érdeklődését. A sajtóban megjelent információn kívül a felmérés nem publikus.
Tiszteltettel,
az Eurotrans Alapítvány csapata”
“Az Eurotrans az erdélyi sajtónak sem adja át a kutatási eredményeket, és egyedül a Magyar Nemzetet avatja bizalmába”
Összegzésképpen megállapítható tehát, hogy sem a SoDiSo vezető kutatója, Barna Gergő, sem a kutatást megrendelő Eurotrans alapítvány nem tudta és nem akarta tisztázni az erdélyi magyarság pártpolitikai preferenciáira vonatkozó állítólagos kutatás reprezentatív voltával kapcsolatos kérdéseimet, pedig azok más, azóta általam megkérdezett szakértőkben és politológusokban is felmerültek.
jAz is egyértelművé vált, hogy az erdélyi magyarság állítólagos politikai elkötelezettségéről szóló felmérést, vagy legalábbis annak állítólagos eredményeit csak és kizárólag a Magyar Nemzet rendelkezésére bocsátották a megrendelők, és az erdélyi médiumoknak sem adták át. Ez rendkívül szokatlan egy erdélyi felmérés esetében. Annak ellenére így van ez, hogy józan ésszel az lenne elvárható, hogy amennyiben a kutatás a céljaiknak és előzetes elvárásaiknak megfelelő eredményt hozta, azt minél több helyre eljuttassák és minél több helyen megjelentessék. Jelen esetben ez mégsem így történt, hiszen ahogy az imént, jelen cikk írása közben megpihenve olvastam, Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans elnöke az erdélyi hírportál, a Transtelex enyéimhez hasonló jellegű kérdéseire nagyjából ugyanilyen kitérő választ adott, és innentől kezdve kérdéses, hogy a kutatás valóban megtörtént-e. Ha igen, akkor is valószínűleg valamiféle saját adatbázisból dolgoztak, vagy csupán a korábban a Barna Gergő vezetésével készített és közölt Erdélystat adatbázis adatai alapján készítettek valamiféle a megrendelő által elvárt eredményű összegzést. Kérem mindezért önt, kedves olvasóm, hogy írja meg, mit gondol a fentiek fényében e kutatásról és a Magyar Nemzet, valamint a többi rá hivatkozó sajtótermék értelmezéséről.
Dr. Kékesi Raymund
Köszönöm, András! Szeretem a figyelmes olvasókat, s javított is az előírást. (De a link legalább jó volt:-).
Transtelex, nem Transindex