Lerántjuk a leplet a kereszténydemokrata vezetési stílus titkairól Gaal Gergellyel - I. rész

Gaal Gergellyel beszélgettem a KDNP betöltetlen történelmi küldetéséről és a pártban uralkodó visszás állapotokról, melyek a lemondását eredményezték

Május 26-án, azaz e hét hétfőn Bayer Zsolt egy még a publicisztika műfaji lehetőségei között is nehezen értelmezhető, személyeskedő és gyalázkodó cikket tett közzé Gaal Gergelyről, Elfogult írás címen. Irományát a bevezetésben megfogalmazott célja szerint az általa 48 éve ismert és barátjának tekintett Semjén Zsolt védelmében alkotta, ám a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikk e tekintetben sokkal inkább kontraproduktív és Semjénnek ártó írás lett, mint védőbeszéd, és tartalmát tekintve egyáltalán nem a KDNP elnökségében betöltött tisztségéről lemondó Gaal Gergelyt minősíti, hanem egyrészt a „védett személy” megítélését árnyalja, másrészt Bayer Zsoltról fest valamiféle képet. Hogy milyet, azt döntse el Ön, kedves olvasóm, én Bayer irományának elemzése helyett inkább megpróbálom az alábbi interjúban bemutatni az általam legalább 25 éve ismert Gaal Gergelyt, és legfőképpen az ő KDNP-beli munkáját, valamint a Fidesz-KDNP együttműködését jól ismerők szerint a KDNP berkeiben és működésében kereshető és található okokat, melyek pár nappal ezelőtti lemondását eredményezték. A beszélgetésben – melyet terjedelmi okokból két részben teszek közzé – természetesen a Gergely számára esetleg kínosnak tűnő kérdéseket sem kerültük el.

Az alábbiakban közzétett első részben Ön körülbelül 10 perc alatt arról olvashat, hogy léteznek-e a mai Magyarország és Erdély határai közt kiábrándult Fidesz-szavazók, megtudhatjuk, hogy Gergely szerint miért nem tudja betölteni jelenlegi vezetésével a KDNP a történelmi küldetését, válaszokat keresünk rá, hogy miért nem létezik a KDNP-nek a Fidesztől eltérő önálló arculata, és miért nem foglalt állást a párt a kegyelmi ügyben és a hasonlóan kétes megítélésű kérdésekben. Természetesen azt is megpróbáljuk együtt megfejteni, hogy mindez miért csak most, a pártbeli és állami megbízatásainak megszűnését követően kezdte el zavarni Gaal Gergelyt, és mindeközben felidézzük, mit gondolt minderről és mit próbált tenni mindez ellen bő egy évtizeddel ezelőtt Szalma Botond. Arra is választ keresünk, hogyan látta a KDNP budapesti elnökét és az őt érő retorziókat akkor, 2012 és 2014 között az IKSZ-ből, azaz a KDNP ifjúsági szervezetéből nézve a most, 2025-ben a párttal szemben hasonló kritikákat megfogalmazó és ugyanolyan jellegű hiányosságokat észlelő Gaal Gergely.

„A kiábrándult Fidesz-szavazók létét tagadni önáltatás, és nem visz közelebb a megoldáshoz”

Kékesi Raymund: - Hogy érzed magad jelenleg, azaz két nappal a lemondásról szóló bejelentésedet követően, bejelentésed után, Gergő?

Gaal Gergely: Egyre jobban. Tudod, az igazság szabaddá tesz.

- Orwell óta ezt pontosan tudjuk. A bejelentésed óta találkoztál-e olyan emberekkel, és van-e olyan ismerősöd, rokonod vagy barátod, aki korábban a Fidesz-KDNP-re szavazott, és mostanra már megingott?

Gaál Gergely: Napról napra többen vannak. Egyre többen számolnak be róla, hogy sok dolog van, amit korábban másként láttak, és egyre több olyan jelenséget tapasztalnak, ami egyre kevésbé szimpatikus és elfogadható számukra.

- Erdélyből is kaptál ilyen jelzéseket?

- Februárban jártam utoljára Erdélyben, azaz még az általad mélységében elemzett tihanyi beszéd visszhangja előtt, így annak a közvetlen hatásáról nem tudok beszámolni. A bejelentésem után azonban onnan is érkeztek támogató üzenetek. Olyanoktól, akik korábban Fidesz-szavazók voltak. A lemorzsolódás ott is érezhető.

- Te magad hatalomban akarod-e tartani a Fidesz-KDNP-t a továbbiakban, és erre a pártszövetségre szavaznál-e jelenleg, ha mondjuk most vasárnapra kiírná Sulyok Tamás a választásokat, és erre biztatnál-e másokat?

- : …

- Ez a csend beszédes.

Gaál Gergely: Azt szeretném, hogy olyan legyen a politikai paletta Magyarországon, hogy senki ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy csak azért kell valakire szavaznia, mert az a kisebbik rossz, hanem azért döntessen valaki mellett, mert azt jónak tartja, és úgy gondolja, hogy az a politikai közösség tényleg alkalmas az ország vezetésére. Ha most lenne szavazás, akkor most az emberek jelentős része és talán én is kénytelen lennék úgy szavazni, hogy nem arra szavazok, amit jónak tartok, hanem arra, amit a kisebbik rossznak.

- A Fidesz KDNP ehhez képest általában körömszakadtáig tagadja az úgynevezett kiábrándult Fidesz-szavazók létét. A szakértői és politikusai azt állítják, ez csak egy ellenzéki bullshit.

- Akik így nyilatkoznak, nyilvánvalóan be akarják csapni magukat. Ezzel azonban nem vagyunk és nem leszünk előrébb. Ha egy problémát nem tudunk azonosítani és nevén nevezni, akkor megoldani sem tudjuk.

„Jelenlegi vezetésével a KDNP nem tudja betölteni történelmi küldetését, és a hatalmat gyakorlók erkölcsi torzulása veszélyezteti a haza hiteles szolgálatát”

- Ez az erózió szerinted mikor kezdődött meg és milyen mértékű lehet?

- Ezt pontosan csak az elemzők tudnák megválaszolni. Én inkább azon szoktam gondolkodni, hogy mit lehetne tenni ellene például nekünk, kereszténydemokratáknak. A kereszténydemokrácia értékeire szüksége van a magyar társadalomnak és a magyar politika világának, ám a KDNP a jelenlegi vezetésével alkalmatlan ezek megjelenítésére. Itt elsősorban Semjén Zsoltra és a két Latorcaira, azaz Latorcai Jánosra és Latorcai Csabára gondolok. Ők ráadásul apa és fia. Velük a KDNP nem tudja betölteni a magyar közéletben, társadalomban tátongó űrt a két egymással szemben álló tömb között, pedig alkalmas lehetett volna rá. Ez a helyzet azért állhatott elő, mert a hatalomgyakorlás az még a legjobb szándékok mellett is torzítani tudja azokat az embereket, akik hosszú ideig benne vannak. Ezt személyesen is megtapasztaltam.

- Nekem a felsorolt úriembereken kívül még mások is eszembe jutnak a KDNP-ből, akik szemmel láthatóan hasonló hiányosságokkal küzdenek. Miért pont Latorcaiékba és Semjénbe vagy ennyire beleállva?

- Mert papíron Semjén a párt első embere, Latorcai János az Országos Választmány elnöke és a fia, Latorcai Csaba pedig az ügyvezető alelnök, azaz ők a párt vezetői.

- Addig nem volt ezzel problémád, amíg Latorcai Csaba mellett dolgoztál a minisztériumban?

- Latorcai Csaba két éve lett a pártnak az ügyvezető alelnöke.

- Te 2024. januárjáig a munkatársa voltál, szinte a jobbkeze. Akkor még zavartalanul tudtál együtt dolgozni vele?

- Tény, hogy munkatársak voltunk, jelen esetben azonban nem személyes kérdésekről van szó. A minisztériumi feladatokat és a pártbéli tisztséget ráadásul teljesen külön kezelem, hisz a kettőnek semmi köze egymáshoz. A 2024 decemberében történt alapszabály módosítással Semjénék azonban olyan mértékben akarták centralizálni a párt működését, ami jelentősen csökkentette volna a megyei szervezetek autonómiáját. A tervezetben többek között az is benne volt, hogy innentől kezdve lesz a pártban egy ügyvezető alelnök, aki a párt elnökét teljes jogkörrel helyettesítheti. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy két elnöke lesz, azaz lett a pártnak, és ez az ügyvezető alelnök ráadásul nem más, mint Latorcai Csaba. Ehhez képest azt állították, hogy csupán a jogszabályi változásokat követő technikai módosításokról van szó, s úgy küldték ki a módosítási javaslatot, hogy a körülbelül 80 oldalas alapszabályban nem lehetett látni, hiszen nem volt megjelölve, hogy mi a régi szöveg és mi lett módosítva. Ez különösen felháborító. Én akkor még Pest megyei elnök voltam, és velem együtt a megyei vezetők többsége kifejezte az egyet nem értését e tervezettel.

- Két cikluson keresztül országgyűlési képviselő voltál, meg miniszteri biztos, majd dolgoztál a minisztériumban, s mindezt KDNP-s politikusként tetted. Eben az időben mindez még nem zavart?

- De zavart, ám a mi politikai közösségünkben érték a hűség. Jóban-rosszban kitartunk egymás mellett, és szíre-szóra nem hagyjuk ott azért a közösséget, mert esetleg vannak benne, akik hibáznak. Sőt megvédjük egymást, hogyha valaki nehéz helyzetbe kerül. Ha azonban azt látod, hogy a közösségen belül az egyensúly végletesen felborult és megengedhetetlen torzulások alakultak ki, akkor igenis szót kell emelni.

Mivel számukra a haza az első, nem a haza van a pártért, hanem a pártunk van a hazáért. Amikor az ember azt ismeri föl, hogy bizonyos jelenségek veszélyeztetik vagy egyenesen akadályozzák a haza hiteles szolgálatát, akkor szólni kell. És ha nem tudok belül szólni, mert nemcsak elhallgattatnak, hanem még retorziókat is alkalmaznak, akkor kénytelen vagyok a nyilvánossághoz fordulni. Velem most ez történt.

- Lehet, hogy például Rétvári Bencét azért nem hozod szóba, mert a sokáig általa vezetett X-ben, azaz a Kereszténydemokrata Párt ifjúsági szervezetében korábban komoly pozíciókat töltöttél be, és vele ugyancsak munkakapcsolatban voltál?

- Azért nem hoztam most itt szóba, mert jelen pillanatban úgy látom, hogy neki sokkal kevesebb hatása van a KDNP működésére és a párt hivatalos véleményének, állásfoglalásainak kialakítására.

„A KDNP vezetői nem kíváncsiak a tagság és a terepen dolgozó munkatársak véleményére, pedig ez nekik is a javukra válna, és megakadályozná, hogy ilyen mértékben elszakadjanak a valóságtól”

- A kegyelmi ügyben például miért nem foglalt állást a KDNP?

- Ez is egy hiányosság a sok közül. Ez egyrészt magyarázhatatlan, másrészt ha ezt a párt megtette volna, akkor lehet, hogy most a politikai helyzet Magyarországon teljesen másként festene.

- Te ezt miért nem forszíroztad?

- Nem volt rá alkalmam. Jelen pillanatban az egyik legnagyobb probléma a pártban, hogy egyáltalán nincs alkalom arra, hogy belső körben, őszintén és nyíltan beszéljünk a saját dolgainkról és a hasonló kérdésekről. Az országos elnökség negyedévente tartott ülései úgy zajlanak, hogy Semjén Zsolt egy legalább háromnegyed órás, de nem ritkán akár másfél órás beszédben részletesen fölvázolja az aktuálpolitikai helyzetet. Legtöbbször ráadásul legalább 80%-ban azt mondja el, amit előző alkalommal is mondott. Ezek tulajdonképpen nem beszámolók, hanem politikai kinyilatkoztatások. Amikor ezeknek vége van, siettetik az embereket, hogy most már menni kell, mert péntek délután van, mindjárt ránk esteledik. Fáradtak az emberek, akik különböző vidéki helyszínekről érkeztek oda, és haza kell menniük időre. Alkalom sincs tehát rá, hogy bármilyen érdemi témát felvessünk, de ha még lenne is, akkor sincs meg az a bátorító légkör, aminek ehhez lennie kéne. Pedig a párt vezetésének előnyös lenne, ha meghallgatnák, hogy mit gondolnak a napi politikáról azok a megyei képviselők és párttagok, akik a terepen végzik a munkájukat. Egy párt létezésének az a lényege, hogy az ország vezetőinek legyen beágyazottságuk a társadalomba, hogy onnan merítsék az erejüket. A kereszténydemokrata alapelvekben is benne van ez a fajta alulról építkezés, azaz a szubszidiaritás elve, és ennek pontosan az ellenkezője történt.

- Mikor tűnt fel neked, hogy ez így van?

- Régóta láttam ennek a jeleit, és ezért volt az, hogy mind Pest megyei elnökként, mind országos szervezőként mindig igyekeztem olyan alkalmakat teremteni, ahol van erre lehetőség. Például amikor országos szervezőként a megyei elnökök, vagy megyei szervezetként a helyi vezetők munkáját irányítottam, rendszeresen összehívtam és meghallgattam őket. Volt, hogy együtt készítettünk swot elemzést a pártbeli folyamatokról. A vezetés magasabb szintjein azonban erre egyáltalán nem volt igény, hanem minden a központosítás irányába tartott. Éppen ezért hoztam létre a párton kívüli civil világban a Dialógus Alapítványt, aminek ugyancsak az volt a célja, hogy alkalom legyen ilyen jellegű beszélgetésekre.

- Újra meg kell kérdezzem, hogy mikor ismerted fel, hogy ez a helyzet?

- A felismeréseknek mindig van egy folyamata az ember életében. Láttam már nagyon régen a jeleket, ám olyan ember vagyok, hogy általában először a jót feltételezem másokról. Azt gondoltam, hogy hozzám hasonlóan a többiek is azért csatlakoztak ehhez a politikai közösséghez, hogy a hazájukat szolgálják, hisz mi másért csatlakozna az ember egy kereszténydemokrata közösséghez?! Sok személyes találkozás és tapasztalat kellett hozzá, hogy ráébredjek, hogy ez nem biztos, hogy mindenki esetében így van. Ráadásul rájöttem, hogy remény sincs rá, hogy ezeket a dolgokat megbeszéljük.

„Bár Szalma Botonddal a 2010-es években nem értettem egyet, így utólag visszatekintve számos dologban igaza volt”

- Te vagy az első, aki látta ezt és hiányolta a párt önálló arculatát?

- Szerintem korábban is voltak már ilyenek.

- 2012-ben például Szalma Botond Schmitt Pál doktori plágiumával kapcsolatban próbálta előbb a KDNP-n belül elérni azt, hogy a pártotok a Fidesz véleményétől függetlenül állást foglaljon ebben a kérdésben, és amikor nem tettétek ezt meg, akkor végül is ország-világ elé állt a véleményével, és követelte, hogy a köztársasági elnök mondjon le. Azt mondta szó szerint, hogy „elfogadhatatlan, hogy valaki érdemtelenül birtokoljon egy olyan tudományos címet, amelyet neve megkülönböztetésére is használhat, és fokozottan igaz ez olyan személyekre, akik magas állami tisztséget töltenek be.” Arra is utalt, hogy ő, mint a KDNP budapesti elnöke ragaszkodik a Fidesz-KDNP választási ígéreteinek betartásához, melyek szerint a jövőben nem lehetnek egyesek és kettesek az országban. „A bűnről ki kell mondani, hogy bűn a feketéről, hogy fekete, a fehérről, pedig, hogy fehér, hiszen ez diktálja a keresztény erkölcsi alapállás és etika” – fogalmazott Szalma. És erre vajon mit reagált Harrach Péter, akit szintén nem említettél meg? Szó szerint azt mondta, hogy „a Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnöke, azaz Szalma Botond csupán a magánvéleményét közölte Schmitt Pál államfő ügyében, és nyilatkozatának meglesz a következménye”. Ez 2012-ben történt. Hogy viszonyultál mindehhez?

- Őszintén megmondom, hogy akkor én nem a Botond pártján álltam. Azt gondoltam, hogy nem jó ez így, hogy a nagy nyilvánosság előtt és ilyen markánsan fejezte ki a véleményét. Azt is gondoltam, hogy az egység mindent fölülír. Úgy éreztem, hogy jó irányba mennek a dolgok, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség jól vezeti az országot, és az ilyen nyilvánosság előtti megszólalásokkal, kritikákkal ezt bomlasztjuk és veszélyeztetjük.

- Téged nem zavart Schmitt plágiuma?

- Itt akkor nem erről volt szó. Azt gondoltam, hogy ennek a közösségnek képesnek kell lenni arra, hogy ezt a helyzetet kezelje, mint ahogy ez egyébként meg is történt, mert tulajdonképpen Schmitt Pál végül lemondott. Azt is gondoltam, hogy nem feltétlenül a KDNP világából kell érkeznie az ezzel kapcsolatos kritikának.

- Tehát egyetértettél Harrach Péterrel abban, hogy nem maradhat következmények nélkül Szalma Botond állásfoglalása? A minap azt mondtad, hogy senkit nem érhet retorzió a kimondott véleménye miatt.

- Most is így gondolom, és ez a KDNP alapszabályában is benne van. Péternek erre a nyilatkozatára nem emlékszem. Vele kapcsolatban azonban szeretném azt elmondani - és ezzel most nem szeretném őt kellemetlen helyzetbe hozni – hogy őt nagyon tisztelem. A KDNP-ben ő azok közé a vezetők közé tartozik, akiknek példaértékű a vezetői stílusa és magatartása. Dolgoztam mellette, amikor frakcióvezető volt, majd képviselőként és kommunikációs igazgatóként is a munkatársa voltam, és egy olyan vezetői stílust tapasztaltam tőle, ami sajnos a KDNP-ben egyébként egyáltalán nem jellemző. Nemcsak kinyilatkoztatott, hanem meghallgatta a beosztottjait, és folyamatosan tanácskozott velük. Valóban kíváncsi volt a véleményünkre, és egy nagyon emberséges légkört alakított ki az általa vezetett munkahelyen. Ez másoknál nem így van.

- Ez az emberséges vezető miért indíttatott fegyelmi eljárást Szalma Botond ellen a véleménye miatt?

- Az eljárást nem ő indította, hisz frakcióvezetőként nem is indíthatta volna. Rubovszky György volt a pártügyész, és eljárása eredményeként Szalma Botondot ki is zárták a pártból.

- Szalma kizárására végül csak 2014-ben, azaz két évvel később került sor. Az azért történt, mert 2014-ben ugyanazzal kísérletezett, mint most, 11 évvel később Te: szerette volna megteremteni a párt önálló arculatát. Ezt előbb megpróbálta a belső fórumokon végig vinni, ami természetesen nem sikerült. Próbálta rá felhívni párttársai figyelmét, hogy a KDNP-nek nem kellene automatikusan a Fidesz álláspontját tükröznie mindenben, hanem meg kellene jelenítenie egy önálló arculatot, önálló véleményekkel. Rubovszkyval ekkor is vitába keveredett, s úgy fogalmazott: „Nem érzem magam hibásnak abban, ha erős, önálló és jó arcú pártot szeretnék építeni, ami keresztény is és demokrata is”. Hozzátette, hogy tudja, hogy a demokrácia felfogása eltérő Rubovszky Györgyétől, aki egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy a demokrácia a többség diktatúrája a kisebbség felett. Ha ez a párt hivatalos álláspontja, akkor rúgjanak ki ebből a pártból -mondta Szalma, Megjegyezte még, hogy az a feladata, hogy erős és jó KDNP-t építsen, ha valóban ez kell, akkor marad, ha nem, akkor rúgják ki.

Amikor látta, hogy az önálló arculat létrehozása ilyen módon sikertelen próbálkozásnak bizonyult, elindult a 2014-es önkormányzati választáson KDNP színekben, azaz a Fidesztől függetlenül Újpest polgármesteri pozíciójáért. A párt mindezért gyakorlatilag eltaposta őt, és a Te nyilatkozatodat követően arra utalt a facebook posztjában, hogy ebben Te is részt vettél.

- Akkor még más szemszögből láttam a dolgot, ugyanúgy, ahogyan a Schmitt ügyben. Eleve én a KDNP világába az ifjúsági szervezeten, azt X-en keresztül kerültem be. Az egy nagyon dinamikus és felívelőben levő közösség volt.

- A korábban Rétvári Bence által vezetett IKSZ-nek ekkor ráadásul Te lettél az elnöke.

- Igen, ügyvezető elnök is voltam pár évig.

- Akkor még elfogadhatónak tartottad, hogy mindezért, azaz az önálló KDNP-s arculat megteremtéséért való küzdelméért és a megfogalmazott véleményéért valakit politikai retorzió érjen?

- Az IKSZ-ben mi azt gondoltuk, hogy a KDNP egy történelmi párt, amelynek most végre van egy óriási lehetősége arra, hogy a kétharmados kormányzati munkába való részvétel és a korábbiakhoz képest erőteljesebb parlamenti képviselet is által is megerősítve kiteljesítse a történelmi küldetését. Úgy éreztem, hogy ehhez a mi dinamikus, fiatalos tevékenységünk is hozzájárulhat, szép, építő munkával, ugyanazt elérve és olyan közösséggé téve a KDNP-t, amit a Botond mond és szeretne, ám a Fidesszel, azaz a szövetségesünkkel való szembefordulás nélkül. Mi akkor a párton belül nem a Botond világával voltunk a legszorosabb kapcsolatban, ráadásul nekem például az ő személyes politikai stílusa és karaktere sem volt rokonszenves. Így utólag azonban azt kell, hogy mondjam, hogy amit mondott, abban nagyon sok igazság volt.

- Akkor volt önálló arculata a KDNP-nek?

- Mi arra törekedtünk, hogy legyen. Ebben nekem is részem volt, mert például országos szervezőként javasoltam a KDNP jelképein a saját betűtípus használatát. Lehet, hogy a mai marketinges világból visszatekintve ez már apróságnak tűnik, de mi ehhez szakembereket vontunk be, s velük arculati kézikönyvet készítettünk, és elindultunk abba az irányba, hogy legyen végre a pártnak egy nyilvánosság által is látható, önálló karaktere. Ezt a célt szolgálta az is, hogy az ifjúsági szervezetünk, az X sokkal kevésbé volt szimbiózisban a a Fidelitas-szal, mint a KDNP a Fidesszel. Úgy gondoltam, hogy Botond vehemens stílusa ás hangzatos szólamai csak hátráltatják az ügyet.

- Tehát mindezért az őt érő retorziókkal egyetértettél?

- A retorziókkal nem értek egyet. Szalmát ráadásul a bíróság is igazolta…

- Jogerősen megnyert a KDNP-vel szemben 2 pert az ellene folyó pártügyészségi eljárásokkal kapcsolatban. Hogy ezt a kérdést lezárhassuk, ismét meg kell kérdezzem: részt vettél a Szalma Botond elleni fegyelmi eljárásban?

- Azt le kell szögeznünk, hogy én nem voltam benne a Rubovszky által vezetett bizottságokban, és ezt Szalma Botond is pontosan tudja. Amikor Szalma nekem címezve azt írta a facebook posztjában, hogy „eltapostatok”, bizonyára arra gondolt, hogy a pártnak én is valamilyen szinten a vezetője voltam.

„A Ner-es milliárdosok nehezen magyarázható ügyei nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy jelenleg a Fidesz – KDNP bajban van”

- Evezzünk napjaink politikai vizeire. Láttad a Dinasztia című filmet?

- Igen, láttam.

- Mit gondolsz Tiborczék meggazdagodásának a történetéről, meg a hasonló NER-es jelenségekről?

- Én nem vagyok oknyomozó újságíró, hogy ezekben a témákban állást foglaljak. A pártunkra nagyobb rálátásom van. A KDNP világában is vannak jelei egy szűk kör hatalomkoncentrációjának. Nem véletlenül mondtam azt a három nevet.

- Tehát a Ner-es ügyekkel kapcsolatban nem kívánsz állást foglalni?

- Nem kívánok olyan kérdésekről nyilatkozni, amelyekről nincs elég információm. Az azonban biztos, hogy mindez azok közé a dolgok közé tartozik, amelyek miatt most a Fidesz-KDNP pártszövetség bajban van.

(Rövidesen közzéteszem beszélgetésünk második részét, ám addig is várom az Ön véleményét, hozzászólását.)