Lerántjuk a leplet a kereszténydemokrata vezetési stílus titkairól Gaal Gergellyel – II. rész

melyben szó esik a KDNP betöltetlen erkölcsi horgony szerepéről, Semjén pénzosztási gyakorlatáról, a tagság döntéseit befolyásoló nyomásgyakorlásról és a Tisza-párt esetleges szalámizásáról

Írásom első részében Ön arról olvashatott, hogy léteznek-e a mai Magyarország és Erdély határai közt kiábrándult Fidesz-szavazók, és miért nem tudja betölteni jelenlegi vezetésével a KDNP a történelmi küldetését. Válaszokat kerestünk rá, hogy miért nem létezik a KDNP-nek a Fidesztől eltérő önálló arculata, és miért nem foglalt állást a párt a kegyelmi ügyben és a hasonlóan kétes megítélésű kérdésekben. Megpróbáltuk megfejteni, hogy mindez miért csak most, a pártbeli és állami megbízatásainak megszűnését követően kezdte el zavarni Gaal Gergelyt, és mindeközben felidéztük, mit gondolt minderről és mit próbált tenni mindez ellen bő egy évtizeddel ezelőtt Szalma Botond. Arra is választ kerestünk, hogyan látta a KDNP budapesti elnökét és az őt érő retorziókat akkor, 2012 és 2014 között az IKSZ-ből, azaz a KDNP ifjúsági szervezetéből nézve a most, 2025-ben a párttal szemben hasonló kritikákat megfogalmazó és ugyanolyan jellegű hiányosságokat észlelő Gaal Gergely.

Az interjú alábbiakban olvasható második részében feltárjuk, milyen szerepe volt a KDNP-ben Bese Gergőnek, megvizsgáljuk, mi akadályozta, hogy a KDNP történelmi hivatásához méltóan egyfajta horgonyként kösse a Fidesz – KDNP hajóját a keresztény / keresztyén értékekhez, és mérlegeljük, hogy a KDNP és Semjén Zsolt szokásos pénzosztási gyakorlatához képest sok vagy kevés az az 50 millió forint, amit Gergely kért az alapítványának. Bemutatjuk, mennyire volt vagy nem volt támogató a légkör a KDNP választmányi és elnökségi ülésein a valódi kérdések feltevéséhez, és számíthatott, számíthat-e retorziókra az, aki megkérdőjelezte / megkérdőjelezi a pártvezetés iránymutatását. Elmélkedünk róla, hogy elfogadható és jogszerű-e, ha például a tisztújító közgyűléseken érzékelhető a tagság felé az elnökség nyomásgyakorlása a helyi és megyei szervezetekben, s végül felvetjük a legfontosabb kérdést: elképzelhető-e, hogy Gaal Gergely most, 2025-ben megfogalmazott kritikája és várható kizárása vagy kilépése a Fidesz-KDNP érdekeinek megfelelően a Tisza-párt jobbról, avagy keresztény /keresztyén oldalról történő szalámizása érdekében és valamiféle kormánypárt tájáról érkező biztatás eredményeként történhetett-e? (Ez a kérdés a múlt hétfői beszélgetésünk óta különösen fontossá vált, hiszen két napja Gaal Gergely kilépett a KDNP-ből.Pont azért, amit egy hete megkérdeztem tőle, ahogy az interjú végén ön is olvashatja.)

„Bese Gergő a KDNP tagja volt, sőt a Pest megyei választmányba is beválasztották”

Kékesi Raymund: - Bese Gergővel milyen kapcsolatban voltál?

Gaal Gergely: - Kifejezetten jó személyes kapcsolatban voltunk.

- Hogy kapcsolódott ő a párthoz? Merthogy Gulyás Márton mikrofonja előtt sehogy sem akartad kimondani, hogy ő volt a Fidesz-KDNP sztárpapja.

- Fellépett, felszólalt a rendezvényeinken, de túlzás lenne sztárpapnak hívni.

- Mi köze volt neki a KDNP-hez? Csak annyi, ahogy azt most a kormánymédia bemutatja, vagyis hogy fellépett Fidesz-KDNP rendezvényeken?

- Korábban, azaz még a pappá szentelése előtt az IKSZ-ben, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségben is volt valamilyen pozíciója.

- És a pártban milyen szerepe volt?

- Arra nem emlékszem, hogy lett volna.

- Befújt hozzám egy dokumentumot a szél, azaz kezembe került a párt 2010-es tisztújító küldöttgyűlési jegyzőkönyve. A feljegyzés feketén-fehéren bizonyítja, hogy Bese a tisztújító küldöttgyűlésen a szavazatszámláló bizottság tagja volt a KDNP-ben, s ehhez nyilvánvalóan párttagnak kellett lennie.

- Ebben az időben ő KDNP-tag volt, sőt a Pest megyei választmánynak is a tagja volt. Ha az előbb azt kérdezted, hogy tisztségviselő volt-e, arra tényleg nem emlékszem.

“A KDNP alkalmatlanná vált az erkölcsi horgony szerepre”

- A KDNP-nek a jelenlegi politikai helyzet kialakulásához s ahhoz, hogy mindez így történhetett, nincs köze?

- Ha a KDNP betöltötte volna azt a horgony szerepet, mellyel az állandó értékekhez kötné a Fidesz-KDNP pártszövetség és a kormány hajóját, szerepet, amit Orbán Viktor is megfogalmazott a párt alapításának 75. évfordulójára küldött üzenetében, akkor alkalmas lehetett volna arra, hogy ellensúlyozza ezeket a dolgokat. A KDNP közép- vagy felsővezetői szintjén mi nem láthattuk, hogy ezek a folyamatok így alakulnak. Ezt nem lehetett látni. Az újságban lehetett olvasni híreket, de azért abból, hogy az újságban olvasol egy hírt, nem feltétlenül láthatod, hogy ezek a folyamatok milyen irányba mennek. Meg azt sem tudtuk, hogy az érintett szereplőknek mi a motivációja. De azt tudom, hogy a KDNP elnöke rendszeresen részt vett az elmúlt 15 évben a Fidesz legszűkebb körben tartott elnökségi ülésein, azaz ő mindent láthatott.

„Az áltatam az alapítványunknak kért 50millió forint egyáltalán nem számított nagy összegnek, sokan a többszörösét kapták”

- Ha már ismét a KDNP vezetőknél tartunk, kérlek, nyilatkozz róla, hogy Rétvári Bence mekkora pénzek fölött diszponál a kereszténydemokrata hálózat vezetőjeként?

- Nem tudom, javaslom, hogy kérdezd meg tőle.

- A zebegényi ügyről bizonyára hallottál. Rétvári Bencéről azt is híresztelik, hogy az alapítványi hálózata sajátjaként kezelte a ciszterci hálózatot.

- Olvastam róla a hírekben, de erről se tudok semmit. Bencével egyáltalán nem vagyok napi kapcsolatban.

- Honnan van a KDNP-nek pénze? Te például te 50 millió forintot kértél a saját alapítványodnak, és körülbelül úgy utaltál rá, mintha a mindennapi gyakorlathoz képest ez aprópénz lenne.

- A Dialógus alapítványt azért hoztuk létre a barátaimmal, mert úgy láttuk 2022 végén, hogy nincsen valódi párbeszéd fontos kérdésekről. Az volt a célunk, hogy nyilvánosság előtti beszélgetéseket szervezzünk, lehetőleg az ország minél több pontján. Ez sikerült is, és rendezvényeinkkel gyakorlatilag körbejártuk az országot, pedig az alapítvány úgy működött, hogy nem volt székházunk, nem voltak alkalmazottaink. A saját munkánkkal szerveztük az egészet, és olyan közszereplőket sikerült meghívnunk, akiknek a véleményére sokan kíváncsiak. Azért fordultam a pártelnökhöz támogatásért, mert azt gondoltam, hogy ez nem csak nekem, hanem a KDNP-nek is fontos. A már elért eredményeinkre hivatkozva szerettem volna az alapítvány tevékenységét bővíteni. Már egy ideje látható volt, hogy a pártvezetés nem szeretné, hogy politikai vezetőként vegyek részt a pártban. Úgy gondoltam, hogy ennek ellenére például ezzel az alapítvánnyal én is tehetek valamit olyan dolgokért, amikre a társadalomnak és a kereszténydemokrata közösségnek is szüksége van. Ehhez kértem támogatást a párt elnökétől. Hogy az általam kért 50 millió forint sok vagy kevés, az viszonyítás kérdése, de amikor tízmilliárd forintok vannak vadászati kiállításokra, és amikor kormányközeli intézetek százmilliárdokat kapnak, és csillagászati nagyságrendű összegek ömlenek mindenfelé, akkor szerintem a keresztény értékrendet erősítő célra is kell legyen pénz. Hogy Semjén honnan adta volna, azt nem tudom pontosan. Gondolom, például a pártalapítványból, azaz a Barankovics István alapítványból, vagy a miniszterelnökhelyettesként számára rendelkezésre álló forrásokból.

- Volt erre kialakult gyakorlat? Láttál olyat, hogy más hasonló szervezetek kaptak pénzt Semjéntől?

- Hogyne, nem is egyszer.

- Pártcélokhoz adott támogatást?

A legkülönbözőbb célokra. Helyi és országos rendezvényekre, könyvkiadásra és hasonlókra. Olyan dolgokra, amelyeknek köze van a kereszténydemokrata szellemiséghez.

- Több tízmilliós összegeket osztogattak ilyen módon?

- Gyakran a többszörösét is annak, mint amit én kértem.

„A pártbeli szavazások alkalmával már a tartózkodás is bátor kiállást jelentett, és sokan öncenzúzára kényszerültek, pont mint a kommunizmusban”

- A pénzt végül Semjén ígérete ellenére sem kaptad meg, ahogy erre már a videódban is utaltál. Gondolom, hozzám hasonlóan mások is elgondolkodnak rajta, hogy amennyiben nem szűntek volna meg az állami és pártbeli pozícióid, azaz most is mondjuk a kormánybiztosa lennél valami Rákóczi-emlékévhez hasonló rendezvénysorozatnak, mint pár évvel ezelőtt, s hogyha nem szűnt volna meg Latorcai mellett az állásod, és a végén esetleg megkaptad volna ezt az alapítányodnak kért 50 millió forintot, és a feleséged vagy Te még mindig solymári alpolgármester és képviselő lennél, akkor is lenne problémád a KDNP-vel? Akkor is ilyen vehemensen hiányolnád a KDNP önálló arculatát, és akkor is lemondtál volna az elnökségben betöltött pozíciódról?

- A KDNP önálló arculatának hiányáról és a vezetéssel való fenntartásaimról korábban is elmondtam a véleményem.

- Nagy nyilvánosság előtt is megtetted ezt?

- Nem, úgy nem. Az országos elnökségi üléseken azonban jóformán én voltam az egyetlen olyan ember, aki egyáltalán kérdéseket mert feltenni. 2020-ban vagy 21-ben például egy józan ésszel végig gondolva érthetetlen alapszabálymódosítást javasolt a pártvezetés. Azt akarták, hogy a pártnak legyen felügyelőbizottsága, és hogy a felügyelőbizottság elnöke tagja legyen az országos elnökségnek. Ez a józan észnek teljesen ellentmondó logikai ellentmondás, hiszen a felügyelőbizottságnak az a feladata, hogy többek között az elnökség és a párt működését ellenőrizze. Ezt én jeleztem, és szó szerint lehurrogtak. Az országos választmány elé kerülő javaslatban ez a javaslat végül benne maradt. Én akkor az országos választmány titkára voltam, és kint ültem a pulpituson, és ott a legalább 200 küldött előtt a tartózkodásnál tettem föl a kezemet, úgy, hogy ezt mindenki látta. Néhányan rám néztek és követték a példámat, vagyis ugyancsak tartózkodtak.

- Mi lett volna, hogyha nemmel szavazol?

- Ugyanaz lett volna, hiszen ugyanúgy megszavazzák.

- Értem, és mégsem értem.

- A tartózkodásom azért volt fontos, mert én előre, azaz már az elnökségi ülésen jeleztem, hogy ez az alapszabály-módosítás szerintem nem jó.

- Ha nem jó valami, akkor nem tudsz nemmel szavazni?

- Nem ez volt a lényeg. Az volt a lényeg, hogy én voltam az egyetlen, aki ezt megfogalmazta, és vállalta az egész párt nyilvánossága előtt

- Az ilyen eseteknek nem volt visszhangja a szervezetben? Egyfajta öncenzúrát kell gyakorolni ezek szerint, mint a Kádár-rendszerben?

- Vannak kényes kérdések, amikről egyáltalán nincs szó, és nincs meg az a fórum, ahol ezekről beszélni lehetne. Igen, az öncenzúra is igaz.

„Az engem váltó Pest megyei elnököt jogszerűtlenül vették fel egy Pest megyei alapszervezetbe, és megtorolták, hogy ezt nem hagytam szó nélkül”

- Hogyha meglennének még a pozícióid, amiről beszéltünk, s a feleséged is megtarthatta volna például a képviselői, alpolgármesteri és egyéb tisztségeit, akkor is kiálltál volna a nyilvánosság elé?

- Igen.

- Miért pont most tetted, amikor ennyire süllyed a Fidesz-KDNP hajója a közvélemény-kutatások szerint? Miért nem egy évvel, két évvel vagy öt évvel ezelőtt?

- Öt évvel ezelőtt szerintem még nem láttam ilyen élesen a valóságot.

- A Pest megyei elnöki pozíciód a tavalyi tisztújítás alkalmával szűnt meg. Nem szavaztak meg újra, vagy el sem indultál a választáson?

- Nem szavaztak meg. De abból, hogy hogyan készítenek elő egy ilyen szavazást, látszik a párt egész működése. A tisztújítást az önkormányzati választások időpontjához képest fél éven belül kell megtartani. Ez most is így történt, és szokás szerint összeült az országos elnökség, hogy időzítse, mikor kerüljön sor előbb a helyi, majd a megyei, s végül az országos tisztújításra. Egy határozat értelmében a tisztújítási folyamat végéig nem lehetett új tagot felvenni egyik szervezetbe sem. Pest megyében ehhez képest az történt, hogy az, aki most a Pest megyei elnök és egyúttal országgyűlési képviselő, akkor még nem egy Pest megyei, hanem egy fővárosi szervezet tagja volt. A megyei elnökválasztáson így el sem indulhatott volna, ám a tudomásomra jutott, hogy mégis bekerült az egyik Pest megyei alapszervezet tagnyilvántartásába, ráadásul éppen a tagfelvételi stop időszakában. Amikor ezt észleltem, megkérdeztem annak a szervezetnek az elnökét, hogy mikor vették fel. Azt válaszolta, hogy soha. A feltvételéről vagy átvételéről a taggyűlés kellett volna határozzon, s ilyen sem történt. Végül kiderült, hogy a központi tagnyilvántartásban anélkül, hogy megtörtént volna az átvétel, átírták és beletették őt annak a szervezetnek a tagnévsorába. Amikor felhívtam erre a figyelmet, és a fegyelmi és etikai bizottságot megkértem, hogy vizsgálja ki ezt a helyzetet, utólag, azaz visszamenőlegesen legalizálták a tagfelvételét. Ilyen előzmények után indultam a választásért. Ezt követően olyan nyomást gyakoroltak a választmányi tagokra, hogy nem is mertek rám szavazni.

- A szabálytalan tagfelvétel általad való észrevételezésének tehát szerepe volt a leváltásodban?

- Egyértelműen ez volt az oka. Igaz, hogy a megyei választmány akkor beválasztott az országos elnökségbe, s most erről a pozíciómról mondtam le. A tisztújításokkal összefüggésben azt is el kell mondani, hogy szerintem nem egészen tisztességes, hogy az országos választmány elnöke vagy az ügyvezető alelnök, vagyis valamelyik Latorcai az összes megyei tisztújításon jelen van. A Pest megyein például Csaba vett részt.

„Lehetséges, hogy az agresszív és erőszakos hangnem egyfajta pánikreakció, de egészen biztos, hogy rossz válasz a helyzetre”

- Ez nyilvánvalóan egyfajta nyomásgyakorlás a küldöttekre. most, az elnökségi pozíciódról való lemondást követően miért tartottad meg a párttagságod?

- Egyrészt a rengeteg értékes ember miatt, akit ismerek a pártból, másrészt a párttagság kellett hozzá, hogy fegyelmi és etikai eljárást indíthassak a párt elnökével és az országos választmány elnökével szemben.

- Miért kezdeményezted ezeket?

- A párt elnökével szemben az országos elnökségen általa rólam hangoztatott rágalmak, az országos választmány elnökével szemben pedig az országos tisztújítás szabálytalan lebonyolítása miatt. A jelölőbizottságnak a tisztújítás előtt ugyanis fel kellett volna mérnie, hogy melyik tisztségekre melyik megye kit jelöl. Tavaly ez nem történt meg, s meg sem történhetett, hiszen jelölőbizottság sem volt. Azt csak ott, a helyszínen választotta meg a választmány. Ezt követően nem az történt, hogy legalább elrendeltek egy szünetet, hogy addig fel lehessen mérni, kik a jelöltek, hanem a bizottság felállítása utáni következő mondat már az volt, hogy „a jelölőbizottság a következő jelöléseket tette…”. A párttagságot és a megyei szervezeteket gyakorlatilag kizárták a jelölésből.

- Ott, az eljárás folyamán mindezt szóvá tetted?

- Nem, ott nem. Ott egy másik dolgot tettem szóvá, ahogy már említettem, és egy másik kérdést tettem fel. A következő országos elnökségi gyűlésen lett volna erre ismét alkalom.

- Egyszerre többet nem lehet kérdezni?

- Ha az embert nem hagyják szóhoz jutni, akkor nem. Engem akkor nemcsak elhallgattattak, hanem egyenesen nekem támadtak, és egyáltalán nem volt további kérdésekre lehetőségem. Az elnök amúgy minősíthetetlen magatartása azért is volt különösen botrányos, mert félelmet keltett, és a többiek kedvét is elvette attól, hogy bármilyen kérdést feltegyenek. Ha az én teljesen higgadt és kíváncsi kérdésem ilyen reakciót vált ki, akkor nyilván senki nem mer kérdezni a továbbiakban. Ez egy az egyben a kommunizmus időszakát idézi fel bennem.

- Korábban is ez volt a gyakorlat?

- Ilyen erősen nem tapasztaltam meg ezt eddig.

- Elképzelhető, hogy azért változott a hangnem, mert úgy érzik, hogy vesztésre állnak?

- Lehetséges, hogy ez egy pánikreakció, de ilyen helyzetekben ez a legrosszabb válasz, ami adható. Ha például azon a két héttel ezelőtti választmányi ülésen Semjén Zsolt teljesen higgadtan valami érdemi választ ad, és nem kezd el személyeskedni, akkor az egy teljesen más helyzetet eredményez.

“Azért kerültem ebbe a helyzetbe, mert volt saját véleményem, és azt nem rejtettem véka alá”

- Jól értem, hogy egészen addig bent maradsz a KDNP-ben, amíg ki nem rúgnak?

- Ahogy már utaltam rá, a tagságom megtartásával azt akartam kifejezni, hogy nem a párt tagságával van a baj, hiszen köztük számos remek embert ismertem meg szerte az országban. A velük való találkozásoknak köszönhetően a korábbiaknál sokkal jobban megismerhettem a magyar néplelket, és megérthettem, honnan jövünk és hová tartunk. Korábban kérdezted, hogy miért pont most léptem meg ezt, és miért nem évekkel ezelőtt. Talán éppen azért, mert az elmúlt évek tapasztalatainak és találkozásainak eredményeként ma már másképp látom ugyanazokat a dolgokat, mint mondjuk tizenpár éve.

Azt is kérdezted, hogy akkor is megtörtént volna-e ez, ha meglennének még a pártbéli pozícióim, a minisztériumi állásaim, és megkaptam volna az alapítványomnak kért pénzt. A kérdést szerintem a másik irányból kell megközelíteni. Éppen azért kerültem ebbe a helyzetbe, mert feltettem a kérdéseimet, és voltak saját gondolataim, volt saját véleményem. Közel voltam a tagsághoz, folyamatosan kíváncsi voltam a tagok véleményére, s beszélgettem velük. Ezzel a gyakorlattal tükröt tartottam a pártvezetők elé, hiszen mindezt nekik kellett volna megcsinálni, ám nem tették. Ezért akartak tőlem megszabadulni. Az elnökségnek ráadásul a legitimációja is kérdéses, legkésőbb a tavaly decemberi, szabálytalanul lebonyolított tisztújítás óta.

“A magyar politikai életben egyfajta harmadik pólusként meg kell jeleníteni a keresztény értékeket, és ebben én is részt akarok venni a továbbiakban”

- Ismét megkérdezem: tagja maradsz a pártnak, amíg ki nem rúgnak, vagy tervezed a kilépésed, ha például az általad kezdeményezett fegyelmi és etikai eljárás el sem indul?

- Jelenleg tagja vagyok a KDNP-nek.

- Benn akarsz maradni, vagy esetleg új pártot, mozgalmat alapítasz? A videódat azzal zárod, hogy építsünk egy olyan közösséget, amely megjeleníti azokat az értékeket, amelyekről eddig beszélgettünk. Józan ésszel belátható, hogy a párton belül ez nem fog sikerülni.

- Erre most csak annyit tudok válaszolni, hogy ma Magyarországon égető szükség van egy olyan politikai hangra, amely a két pólus között valami mást is megfogalmaz, mint amit folyamatosan hallunk. Azért is így van ez, mert ma számos ember csupán kényszerből szavaz a Fideszre vagy a Tiszára, azaz csak azért, hogy ne a másik legyen hatalmon. A Kereszténydemokrata Néppártnak történelmileg meglett volna az esélye, hogy a jelenleg a két erő között tátongó űrt értékalapon betöltse. Ezt nem tette meg, és a jelenlegi vezetéssel esélye sincs rá.

- A Tisza párt kormánykritikája ezek szerint nem az, amire szerinted szükség van?

- Egyelőre nem látom, hogy a Tisza pártnak pontosan milyen programja van.

- A Fidesz programját látod, azon kívül, hogy „folytatjuk?

- Éppen ezért van szükség egy közbenső, harmadik erőre. A kereszténydemokratáknak tulajdonképpen könnyű dolga lenne, hiszen a keresztény egyházak társadalmi tanítása világosan megmutatja, hogy merre kell tartani.

- Bár a KDNP-ben kezdetben valóban jelen voltak a katolikusok mellett a protestánsok is, ők lassanként kiszorultak, s mára már szinte mindenki a katolikus egyházzal azonosítja a pártot.

- Vannak köztünk most is protestánsok, s még protestáns műhely is működik a KDNP-ben. Azt ráadásul semmiképp nem mondanám a jelenlegi KDNP-re, hogy a katolikus egyház társadalmi tanításának a színtiszta megjelenítője, pedig bár legalább az lenne!

“Egészen biztos, hogy nem a mindenki Magyarországa Néppártban fogok feltűnni”

- A tátongó űrt betöltő erő szándékaid szerint egy párt lehet, amely például elindul már a 2026-os választásokon?

- Nem a forma a lényeg, hanem azok az értékek, amelyeket képviselni kell. Ezeket meg kell jeleníteni a politikai életben, és ebben mindenképp részt akarok venni.

- A több, mint egy évtizeddel ezelőtt a Tieidhez hasonló gondolatokat megfogalmazó és ezért a KDNP-ből kigolyózott Szalma Botond jelenleg a Márki-Zay Péter által vezetett mindenki Magyarországa Néppárt alelnöke. Téged is hasonló pozícióban láthatunk majd a közeljövőben?

- Egészen biztosan nem fogok feltűnni a Mindenki Magyarországa Néppártban.

- Nem gondolod, hogy sokan azt fogják gondolni, hogy téged igazából a Fidesz bízott meg azzal, hogy létrehozzál egy ilyen harmadik politikai erőt, és bizonyos mértékben kifogd a Tisza vitorlájából a szelet? A Fidesz-KDNP nyilvánvaló érdeke lehet, hogy a hatalomban maradásukat elősegítse egy újonnan megjelenő politikai párt, amely esetleg meg tudja szólítani azokat a jobboldali és keresztény, ám a Fideszből kiábrándult szavazókat, akik jelenleg jobb híján és a kormányváltás reményében a Tisza pártra szavaznának.

- Nem tudom, hogy ki mit fog gondolni. Bizonyára meg lehet ilyen taktikai vagy összeesküvés-elméletek felől is közelíteni a dolgokat, ám számomra ez a kérdés sokkal egyszerűbb. Én azt gondolom, hogy vannak értékek, amik miatt én a politikába belefogtam valamikor 2002 környékén, az országgyűlési választások két fordulója közt.

- Egyszerű helyzet volt. Nem akartuk, hogy ismét győzzenek a kommunisták, és mindent megtettünk ez ellen, amit tudtunk. Pont a Fidesz győzelmét akartuk elősegíteni.

- Együtt dolgoztunk egy közösséggel, és az volt a jelszó, hogy hiszünk a szeretet és az összefogás ügyében és erejében. Arra ugye emlékszel, hogy engem akkor viktoriánusnak mondtak, ugye?

- Ennek már 23 éve.

- Igen, és azóta sok minden megváltozott. Végtelenül nagy a különbség aközött, hogy „hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”, és aközött, hogy „Vége van, kicsi!” Akiben van némi idealizmus, az világosan látja, hogy nem abba az irányba mentek a folyamatok, mint amit akkor szerettünk volna. Én ezt szégyellem.

“A ma érzékelhető stílust és jelenségeket már nem lehet annyival elintézni, hogy legalább az irány jó”

- Ez a Menczer-féle és megafonos kommunikáció tényleg nem igazán vállalható.

- Ezek a dolgok és folyamatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy én ezt most megléptem. És nem a személyes ügyről van szó, Raymund. Arról van szó, hogy ma már mindezt világosan látom. Azt is, hogy szamárságot szamárságra halmozunk ebben a kampányban. Nem arról beszélünk, amiről kéne, nem azt az arcunkat mutatjuk meg, amit a politikai közösségünkben lévő szeretetre méltó és barátságos emberek mutathatnának, akiket én ismerek, hanem az, hogy „vége van, kicsi”. A Fidesz-KDNP politikai közösségnek az egyetlen esélye az lenne, hogy fölmutassa a kormányzóképességét, a kompetenciáját. Az ilyen Harcosok Klubja-stílussal ennek pont az ellenkezője történik.

- Amikor pár éve eléd tártam a meglátásaimat és a rendkívül rossz, ráadásul rendszerszintűnek gondolt tapasztalataimat például a nemzetpolitikai kérdésekben, finoman szólva nem voltál hajlandó velük foglalkozni. Gondolom, nem én voltam az egyetlen, aki vészjelzéseket adott neked.

- Amíg azt gondolod és látod, hogy rendszerszinten jól vannak a dolgok és az irányt alapvetően jónak érzékeled, akkor az esetleges részletkérdéseket és alacsonyabb szintű problémákat, melyek nem ideálisak, elintézed azzal, hogy de legalább az irány jó. Akkor fordul ez meg benned, amikor azt látod, hogy már az irány se jó. Nálam most jött el ez az idő.

- Lehet, hogy az akkor eléd tárt dolgokat ma már másképp értékelnéd?

- Beleillenének mozaikként az azóta kialakult teljes képbe.